Bory vár

A gyönyörû épület kiállító helye Bory Jenõ szobrainak és felesége festményeinek. A vár egyben egy példamutatóan szép házasélet szimbóluma, ahol Bory Jenõ márványba vésett versei és szobrai õrzik a feleségéhez fûzõdõ szerelme emlékét. Ezért a fehérvári jegyesek elõszeretettel választják esküvõi fotójuk színhelyéül e jelképpé vált várat. A termekben, az udvarban és kertben több, mint 500 alkotásból álló mûgyûjtemény tekinthetõ meg.

Bánya-tó

A tó 1917-ben váratlanul jött létre. A magas sziklafalak között mûködõ kõbányát egyetlen éjszaka alatt elárasztotta a víz, és megszületett a csillogó, sötétzöld vizû tó. A vadregényes látványt nyújtó Bánya-tó Székesfehérvár népszerû pihenõhelye.

Aranybulla

A hagyomány szerint ezen a helyen hirdette ki II. András király 1222-ben a nevezetes törvénygyûjteményt, a királyi birtokon lakó népesség jogait és a nemesi kiváltságokat évszázadokra rögzítõ Aranybullát.

Fekete Sas Patikamúzeum

Egyemeletes barokk épület a 18.sz-ból, mely 1973 óta múzeumként tekinthetõ meg.

Országalma

A Koronázó tér közepén vörös márvány díszkút, a három kõoroszlán által tartott Országalma, Ohmann Béla alkotása a város történelmi jelentõségét szimbolizálja.

Romkert

Az Isván király által építeni kezdett, majd bõvített Bazilika a török hódításig (1543) a középkori magyar állam legfontosabb és legszentebb helye volt. Itt koronázták és temették 15 királyunkat (Szent Istvánt is), itt õrizték a koronát és a
felségjelvényeket a királyi kincstárral és az ország levéltárával együtt.

A törökök lõporraktárnak használták, a város 1601. évi ostrománál robbant fel. Köveit az 1800-1801-ben épített püspöki palota alapjaihoz használták fel. Az ásatások feltárták a bazilika nagyobb részét, amely szabadtéri romkertként vált láthatóvá. Mauzóleumában Szent István szarkofágja és Aba Novák Vilmos történelmi seccója tekinthetõ meg.

Fehérvári Babaház

A kiállítás hét termében a babák 63 együttesben: babaházban, ostromlott várban, hadihajóban stb. láthatók. A babaszobák jobbára városi polgári lakások kicsinyített másai 1800-1930 közötti évekbõl.

Palotavárosi Skanzen és Ráctemplom

Az egykor rácok által lakott terület ma szabadtéri múzeumutca. A jellegzetes épületekben múzeumok mûködnek. Deszkakerítéses, meszelt falú, nádfedeles házak, az 1774-ben épült templom emlékeztet az ezen a területen valamikor nagy számban élõ rác iparosokra.
A skanzen 1989-ben Európa Nostra-díjat nyert.

Árpád Fürdõ

Az Árpád-forrás szénsavas vizére létesítették az Árpád gyógy- és tisztasági fürdõt, melyet 1905-ben adtak át a város közönségének. Az utca keleti oldalán U alakú fürdõ együttes: két szecessziós épület fogja közre kagylódíszítésû kupolát. A fürdõt az 1990-es években bezárták, azóta magára hagyva állt. Most a rekonstrukciója folyamatban van, hamarosan ismét megnyílik a nagyközönség elõtt.

Hiemer-ház

A Városház téri sarkon álló Hiemer-ház a XVIII. század második felében kialakított barokk-rokokó stílusával a város legszebb mûemlékeinek egyike.

Órajáték

Az órajáték figurái a magyar történelem olyan királyi személyiségeit ábrázolják, akiknek nevéhez legendák fûzõdnek. A történelmi alakok elõször délelõtt tíz órakor jelennek meg zenei kísérettel, majd a város templomaiban egyszerre megkonduló déli harangszó után láthatjuk õket ismét. Ezt követõen két óránként, délután kettõ, négy és hat órakor vonulnak fel a királyi alakok. A harangjáték zenéje az "Ah, hol vagy, magyarok tündöklõ csillaga" címû népének, mely István királyhoz fûzõdik, és egy középkori dallam, az "O Pastor aeterne".

Sóstó természetvédelmi terület

Szállásunkhoz igen közel, autóval 5 percre (2,8 km) található Székesfehérvár természetvédelmi területe. Tanösvénye bemutatja a terep jellegzetességeit, teljes hossza 6630 m hosszú. Madárvilága igen gazdag, láthatunk itt szárcsákat, a réce-, vöcsök- és poszáta-féléket emellett a nagykócsag, a fehérgólya, és a barna rétihéja is elõfordul.

A területhez tartozik a 121 hektáros Homokbánya, ahol számtalan botanikai ritkaság van. A Sóstó épületei: Zöldtanya (információs központ és tájmúzeum), Kócsag-torony (madármegfigyelõ)

A tanösvény térképe innen tölthetõ le.

Sárpentelei Parkerdõ

Kedvelt kirándulóhely a városban és szállásunktól sincsen különösebben távol, autóval 13 percre (7 km). Az egykor Széchenyi-kastély parkjából alakították ki a parkerdõt, amely 2 kilométeres és 20 állomásos erdei tornapályát illetve számos erdei pihenõt, szalonnasütõt biztosít.

Pákozdi Ingókövek Természetvédelmi Terület

Székesfehérvárhoz nagyon közel található a Velencei-tó, így ha túrázni van kedvük, a Velencei-hegység kitûnõ célpont lehet. Itt található Pákozd és a híres ingókövek is, amelyet nem érdemes kihagyni. Megközelítése a pákozdi régi 48-as emlékmûtõl (Budai út) a sárga, majd a sárga háromszög (Gránit tanösvény) jelzésû turistaúton érjük el az ingóköveket, s ezen jelzéseket követve, az összes képzõdmény mellett elhaladunk.

A Velencei-hegység természetesen ezen felül még sok szép és érdekes túraútvonalat, látnivalót kínál. Nevezetes turisztikai látnivalók a Meleg-hegyi Likas kõ, a nadapi szintezési õsjegy, a pákozdi 1848-as hõsi emlékmû, a sukorói Gyapjaszsák nevû ingókõ, a pákozdi kõalakzatok és a pázmándi Zsidó-hegy kõtengere. Érdemes megtekinteni a Velence Bence-hegyi hegytetõrõl a kilátást a tóra, a Vörösmarty Mihály présházat, a Sárgaföldes úti pincesort a Szt. Orbán szoborral, a velencei temetõben Molla Sadik sirját, a velencei halászmúzeumot, és a katolikus templom elõtt álló Nepomuki Szt. János szobrot. Kirándulási lehetõséget a vadban gazdag Nadap-lovasberényi erdõ nyújt.

Hajókázás a Velencei-tavon

Kitûnõ program lehet nyáron a Velencei-tavon hajón átkelni a túlpartra. Ha szabad ajánlanom, akkor az agárdi hajóállomáson szálljanak fel, ami átviszi Önöket a pákozdi szúnyogszigetre, ahol a Pákozd-Sukoró Arborétumot is végigsétálhatják, vagy akár betérhetnek a szúnyogszigeti halászcsárdába egy finom halászlére. Természetesen hajó a visszaúton is lesz!

A Velencei hajók menetrendje

Tác-Gorsium

Gorsium-Herculia római kori város Székesfehérvár határában, az M7-es autópályától 5 km-re található. A romokat kiterjedt, mediterrán hangulatú park veszi körül, kihelyezett római kõemlékekkel, sírkövekkel, a legszebb leleteket bemutató állandó kiállítással és 1200 fõt befogadó, görög-római jellegû színháztérrel, ahol évente, a tavaszi szezonnyitáskor - április 28. és május 3. között - az antik Floralia ünnepét, nyaranta pedig a Ludi Romanit - Gorsiumi Nyári Játékokat - rendezik meg.

Móri borvidék

Városunktól északra, kb 30 km-re található Mór és annak híres borvidéke. Az összesen 730 hektáros Móri Borvidéken 2352 szõlõsgazda tevékenykedik, közülük kb. 12-14 rendelkezik nagyobb területtel, többségük 1 hektár alatti területet birtokol. Móri borvidék borai jellemzõen fehérborok. A meghatározó fajta Ezerjó mellett a Leányka, a Tramini, a Rizlingszilváni, a Zöldveltelini és a Chardonnay a leggyakoribb szõlõfajták.

Érdemes betérni egy-egy borospincébe és megízlelni a móri szõlõsgazdák finom nedûjét.

Bakony

Aki túrázni szeretne és a Velencei-hegységet unalmasnak találja, az ellátogathat a Bakonyba vagy a Vértesbe is, amely szintén nincs messze Székesfehérvártól és ahol rengeteg látnivaló, túraösvény található. Ezek közül néhány:

Bakonynána-Római fürdõ

Bakonynánán az országos kék jelzésen végighaladva érjük el a Gaja-patak völgyét. És továbbhaladva jutunk a Római-fürdõ vízeséséhez. A patak hatalmas üstöket vájva ereszkedik le a függõleges sziklafalak közé, s bár egyre ritkábban zúg a víz, a változatos sziklaformák csodálatos élményt nyújtanak. A jobb oldalon barlangjelzés vezet a Savanyú Jóska-barlanghoz.

Csesznek-Vár

A Cseszneki Vár az egyik legromantikusabb középkori vára a Bakonynak, pazar szépségû romjai napjainkban is a turisták kedvelt kirándulóhelyei közé tartozik. A Várhegy ma természetvédelmi terület.

Fenyõfõ-Õsfenyves

Fenyõfõ nevezetessége a védett, csodálatos, homoki õsfenyves. Érdekességét az is adja, hogy a növényzet tökéletesen alkalmazkodott a száraz futóhomok talajhoz. Az õsfenyves Fenyõfõtõl Bakonyszentlászlóig terjed, és megtekintése különleges élményt kínál.

Magyarpolány-Kálvária

Minden évben itt rendezik meg a nemzetközi hírû Polányi Passiót. A késõbarokk kálvária 1780 körül épült, majd 1855-ben megújították. A dombtetõrõl nyíló panoráma csodálatos, elénk tárul a falu, a környezõ vidék, a bakonyi táj.

Vértes

Csókakõ-Vár

A vár a megye lényegében egyetlen középkori eredetû, a török idõkben is használt vára. A várat három oldalról meredek sziklafal védi, amelyet mesterséges sziklaárokkal is elhatároltak. Érdemes az emelkedõn felsétálni és megnézni a várat és a panorámát.

Gánt-Bauxitbánya Múzeum

Székesfehérvártól 24 km-re található Gánt Magyarország elsõ, Európában is ismert bauxitlelõhelye. A Gánti bánya Európa leggazdagabb bauxitbányája volt. A bauxit bányát 1962. december 31-én bezárták, ma múzeumként mûködik. Érdemes egy kisebb sétát tenni a környéken és megcsodálni a vöröses talaj adta táj szépségét.

Csókakõi Kemencés-Ház

A Vértes és Bakony katlanjának gyöngyszeme. Csókakõ. Csókakõ büszkesége a vár alatt található Kemencés Ház. Alkotója a Kemencés Ház segítségével a magyar paraszti kultúrát, a paraszti mezõgazdaságot és a borászati eszközök helyi és vidéki történetét is bemutatja.A magyar vidék tájegységeinek kemencetípusait, mint például a szabadban épített kemencéket, melyek inkább sütõkemenceként funkcionáltak, edényeit, eszközeit szeretné a nagyközönséggel megismertetni.Az elmúlt években érezhetõen nõtt az érdeklõdés a hagyományos paraszti élet emlékei iránt. Népszerû a falusi turizmus is.A falusi turizmus fellendítése mellett célként tûzte ki, hogy megpróbál segíteni a Csókakõn élõ õstermelõkön, pl. úgy, hogy a megtermelt, és házi receptek alapján elkészített házi savanyúságokat, tésztákat, fûszereket, alapanyagokat feldolgozzuk, értékesítjük.a magyar termékeket.